Honlap » Lemezek » Trans Europa Express » Rajongói vélemények
Trans Europa Express / Trans Europe Express (1977)
Nekem ez a "legkomolyabb, leghidegebb, legnémetesebb" Kraftwerk lemez, a legjobb borítóval. Erről nem lehet vicceseket írogatni.
Mindig is kedvenceim voltak a vonatok, ez az album meg zenei aláfestést biztosított. Az Autobahn-nál nem éreztem az autópályán való száguldás élményét (autónk sem volt, nemhogy autópályánk), de a vonatozás nekem is elérhető volt, nagyon könnyen tudtam asszociálni...csak becsukom a szemem és vonatozok állomásról állomásra. Sokszor csináltam azt gyerekként, hogy a városban este biciklizve, hangosan hallgattam a Trans Europe Express elejét, mindig vissza és visszatekerve a kazettát.
Az 1977-es Trans Europe Express (németül Trans Europa Express) a Kraftwerk hatodik nagylemeze. Az album 119. lett az amerikai listákon, valamint egy érdekesség, szerepel az "1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz" című könyvben.
A Trans-Europ-Express (igen, a vagy e nélkül) járatok egykoron behálózták szinte egész Nyugat-Európát, minőségi utazást biztosítva elsősorban az üzleti utasoknak. A vonatok (DB VT 11.5 601) a legmodernebb szerelvények voltak, és már a kezdetektől fogva olyan szolgáltatásokat biztosítottak, melyek Kelet-Európába csak évtizedekkel később jutottak el.
A Trans Europe Express inspirációja állítólag egy ebéd közben kezdődött. Paul Alessandrini Ralf Hütter és Florian Schneider társaságában a Le Train Bleu-ban ebédeltek, ahonnan az étkezők megnézhetik a déli Franciaországba, Olaszországba, Svájcba és a Közel-Keletre induló vonatokat...ez adta az ötletet.
És mi történt eközben 1977-ben? A zeneipart illetően a punk térhódítását láthatjuk: az alapokhoz való visszatérést. Ezzel szemben a Kraftwerk egy olyan albumot alkotott, amely kiterjesztette a zenei világot, egy olyan zenei nyelvet hozott létre, amelyet a Trans Europe Express fogalmazott meg. Nagyban befolyásolta az akkori angol "újhullámos" generációt, úgy, mint például a Human League, Tubeway Army (Gary Numan), Depeche Mode, OMD, és még David Bowie, valamint Iggy Pop is állította, hogy csodálója az együttesnek. Az album nagy hatással volt a kortársakra is (Joy Division, Radiohead, a korai hip-hop művészek, például az Afrika Bambaata). Míg számos, 1977-ben kiadott album rendkívül befolyásosnak bizonyult saját műfajában, ez a lemez univerzálisan hatott szinte mindegyik zenei irányzatra.
A Trans Europe Express-t gyakran idézik archetipikus Kraftwerk albumként. A dallamtémákat gyakran ismétlik, és alkalmanként dobritmus-váltásokkal, néha manipulált, vokoderizált énekkel kombinálják. A monoton, repetitív hatás mechanikus és hipnotikus.
Tematikai szempontból a lemezt két részre oszthatjuk: az egyik a valóság és a képzelet közötti különbségeken való elmélkedés. A Hall of mirrors és a Showroom dummies ismétli az üveg, visszatükrözés, illúzió és a megzavarodott identitások villódzó képeit, a másik pedig Európa dicsőítése. Az arpeggiátor euforikus sorozatával kezdve az Europe Endless egy utópikus himnusz a határok nélküli Európában, melyet a zene alapoz meg. A dal és az album egésze a tiszta vonalak, a formák és a funkciók gondosan kalibrált házasságának zenei kivitelezése, amelyet a háború előtti német modernizmus Bauhaus iskolája indított. Az Europe Endless és annak részleges ismételtetése az album végén...Endless, endless...Endlos, Endlos... Utak, vasútvonalak, telefon- és számítógépes központok: a távolság zsugorodása rádióhullámok, műholdas sugárzott képek az egyre gyorsabb technológia alkalmazásával.
A Janus-féle technológia engedélyező és tiltó hatásai itt is érvényesülnek: a Kraftwerk a legmodernebb technológiát alkalmazza, a csúcstechnológiát ünnepli, de óvva is int bennünket... miközben csendben fejet hajtanak az osztrák zeneszerző, Franz Schubert munkássága előtt.
(CyberBob - Gyarmathy Zsolt)